George Michael Web

Kenny Goss, a Huffington Post-ban egy blogbejegyzést írt egykori kedvese, George Michael emlékére.


"Az én gyönyörű egykori partnerem, George Michael nagylelkű szelleme és határtalan könyörületessége volt az, ami először 30 évvel ezelőtt hozzá vonzott.

Bár romantikus kapcsolatunk véget ért, kiváltságos vagyok, és elmondhatom, hogy az egyik legközelebbi és legkedvesebb barátom maradt, amíg el nem hunyt. Most már csak remélem, hogy büszke lesz arra, hogy folytatom a Goss-Michael Alapítvány hihetetlen munkáját, aminek annyi időt szentelünk együtt.

Az évek során mindannyian küzdöttünk a saját démonjaink ellen, de George becsületessége mindig meglepett. Az 1998-as letartóztatása után felhívott és mindent elmondott. Csodáltam őt ezért. A legnagyobb félelme az volt, hogy nem bocsátom meg neki. Nekem mindig csak George volt.

Ő határozottan küzdött a hírnevével, de rájött, hogy jóra is tudja ezt használni. Ezért úgy döntött, hogy bár a nyilvánosság nem feltétlenül tette boldoggá, neki a kiváltsága volt az, hogy képes volt segíteni másoknak, és ő pontosan ezt tette.

Amikor létrehoztuk az Alapítványt 2007-ben, tudtuk, hogy különbséget akarunk tenni, és harcolni akarunk az okokért, amelyekben valóban hittünk. George mindig "szerencsés gazembernek" nevezte magát, és ezt viszonozni akarta. Könnyen adott ki több mint 10 millió fontot jótékonyságra, és ez csak egy dolog amiről tudok, mert ő szinte mindig névtelenül adományozott.

George nem volt tökéletes ember, de szívélyes és nagylelkű ember volt - tartozom az emlékének azzal, hogy megőrizzem a ragyogó fényét. Ezért hoztam nyilvánosságra ezt az adománygyűjtő küldetést - és azt akarom, hogy az ő emléke tovább éljen, nemcsak zenéjén keresztül, hanem az Alapítvány munkáján keresztül is - az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és a világ minden táján.

Támogattunk sok különböző okot, beleértve az éhínség és a HIV megelőzését, de úgy gondolom, ez most a valaha volt legjobb idő arra, hogy a hangsúlyt a mentális egészségre és a függőségre fordítsa az alapítvány.

Ha valakinek elsődleges tapasztalata van egy drogfüggővel, és ha valaki személyesen küzdött a függőséggel, akkor helyesnek tűnik megosztani a történetét csak abban a reményben, hogy ez másoknak is segít. Ezt most George emlékére megtehetem. Meggyőződésem, hogy tudom, hogy nyíltan beszélni mások számára erőforrásként szolgálhat, és biztos vagyok benne, hogy George ugyanígy gondolná ezt.

George és én rendszeresen beszéltünk, abban a hónapban is mielőtt meghalt - mindig kérdezett engem a felépülésemről és az Alapítványról is. Nem szeretek spekulálni, hogy mi történt volna, ha együtt maradunk. Talán segítettünk volna egymásnak. Vagy talán még rosszabbá tettük volna a dolgokat.

A függőség nem egyszerű. A mentális egészség sem. A felépülés nem formális folyamat. Ez nagyon személyes dolog. Szeretnék segíteni az embereknek, hogy a szükséges támogatáshoz hozzájussanak, és arra ösztönözni őket, hogy megfelelő lépéseket tegyenek egy új élet felé vezető úton.

Az egyik legyőzhetetlen akadály, hogy megváltozzon a felfogás arról, hogy a függőség valami olyan dolog, amit az emberek maguknak választanak. Ez is olyan mint bármilyen más betegség, és úgy is kell kezelni. A stigma arra ösztönzi az embereket, hogy titokban maradjanak, és ha nem érzik, hogy bízhatnak valakiben, akkor nem fognak segítséget keresni. Egyszerre kell megszüntetnünk a függőség és a mentális betegség körüli falakat.

George most visszatért a szeretett édesanyjához. Nyilvánvalóan emlékszünk majd az ő hihetetlen tehetségére az elkövetkező években, de szeretnék megbizonyosodni arról, hogy az ő öröksége túlmutat a zenéjén, mert ő sokkal többet tett ennél.

Pihenj békében Drágám. "
 

http://www.huffingtonpost.co.uk/kenny-goss/george-michael-generosity_b_16752912.html?utm_hp_ref=uk
 

https://www.instagram.com/p/BUZt6-FFcuA/?taken-by=kenny_goss